Aegon nem egy újabb Joffrey
A Trónok harca - Sárkányok háza világában Aegon (Ty Tennant/Tom Glynn-Carney) esik úgymond áldozatául ennek a hozzáállásnak, ahogyan sokan automatikusam "az új Joffrey-nak" tekintik, ügyet sem vetve a két karakter közti alapvető különbségre.
Kegyetlen seggfej by default
Joffrey Lannister Baratheon (Jack Gleeson) egy szándékoltan egydimemziós figura. Egy olyan kegyetlen seggfej, aki bárhova született volna, akármilyen státuszú családba, a legelőkelőbbek közé vagy csak vidéki földművesek gyermekének, akár viperafészekbe, akár egy szerető közegbe, akár gazdagnak, akár szegénynek, ő ugyanilyen kegyetlen seggfej lenne. (Persze, nem lehet sosem teljesen figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy incesztus terméke, vagyis nem teljességgel mindegy, milyen szülők gyermeke.)
Őt teljesen mindegy, milyen hatások érik, nincs jellemfejlődésre, illetve nincs mód más jellegű szofisztikált jellemábrázolásra (például annak bemutatására, miért nem tud jó irányba fejlődni a jelleme valakinek, csak egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedni), neki az a fukciója a történetben, hogy egydimenzionális kegyetlen seggfej legyen, s Jack Gleeson kiválóan hozza e téren a töle elvártakat.
"Szeretsz te engem?"
A timedzser Aegont (Ty Tennant)¹ úgy ismerjük meg, hogy épp az ablakban állva veri ki magának. A sorozat meglehetősen gyakran játszik azzal a trükkel (ilyen például, mikor Larys Strong lábfetisizmusára fény derül), hogy valami kínos, vagy éppenséggel más jellegű jelenettel eltereli a figyelmünket a lényegről. (Larys esetében, hogy a Red Keepen belüli kémhálózat felgöngyölítéséről beszél.) Merthogy nem csupán rányit az anyja Aegonra abban a jelenetben, hanem azt is bemutatja, hogy milyen káros módon tolja túl a rettegést, hogy egy napon, ha a király akarata szerint Rhaenyra trónra kerül, a sajât fiai élete veszélybe kerülhetnek. Alicent már itt, a legelső közös jelenetben
kifejezetten abúzív a fiával szemben,
s ez később is visszatérő motívum lesz.
Ennél még durvábban mutatkozik meg, ahogy saját nagyapja bánik vele, amikor Driftmarkon a lépcsőn rugdossa, hogy szedje össze magát. Ugyanazon az éjszakán a kivert szemű Aemond is úgymond őt löki a busz alá, amikor arról kell vallania, kitől hallott az unokaöccseit illető pletykákról. Aegon csak egy picit csodálkozik, hogy tényleg, ő lett volna? De aztán vállalja. Itt egyébként megmutatkozik, hogy Viserys is keményen bánik idősebbik fiával.
Ez a kemény bánásmód a színészváltás utáni első jelenetben is jól érzékelető, amikor - hogy Aegon valóban mélyen elítélendő dolgot tett, arról alább - egyrész Alicent reflexből lekever neki egy pofont, másrészt maga Aegon is kifakad, hogy ő próbálta, de soha nem tudott, s soha nem is tud majd megfelelni a szüleinek.
Amikor a koronázásra hajtanak sietve, a hintóban Aegon még egyszer, akár egy utolso szalmaszálba kapaszkodás aktusaként kérdezi anyjától, hogy amaz szereti-e őt egyáltalán? Alicent úgy reagál, hogy debil vagy fiam.
Senki se mondja, áll meg, ne tovább
A toxikus szülők egyik fajtája, amelyik folyton minden apróságot túlreagál (például hogy te kisgyerekként, amikor kapkodva magad kellett öltöznöd, mert nem volt kikészitve, mit vegyél fel, így egy iskolai ünnepségen felemás zoknit viselve álltál a mikrofonhoz verset mondani, azt ő úgy éli meg, hogy te szándékosan hoztad őt világraszóló szégyenbe), s akivel szemben a gyerekei önvédelmi mechanizmusokat épitenek ki (például kényszeresen kisebb -nagyobb hazugságokkal tágítják a tért saját maguk és anyjuk között).
Az, hogy Alicent akár szükséges, akár nem (de inkább nem), fizikai erőszakot alkalmazva (hol csak erősen megragadja, hol pofon is vágja saját gyermekét) ragad meg minden alkalmat, hogy jelezze, fia szimpla létezése milyen gondokat okoz számàra nap mint nap, részbem ebbe a túlreagálós kategóriába sorolja őt.
Másrészről. az, hogy folyamatosan azt érzékelteti (vagy mondjuk úgy, egy kisgyerek könnyen érzi azt), hogy ha a gyereke nem létezne, nem léteznének a problémák, szintén mérgezni tudja egy gyerek lelkivilágát.
Mérgezné bármely társadalmi réteg tagjaként, bármely közegben,
de különösképpen a "hatalom paranoid buborékában"²
Aegon, az ember, az egyedi és megismételhetetlen imdividuum senkit nem érdekel. Mindenkit Aegon a (lehetséges) trónörökös érdekel, az eszköz a saját érdekek érvényre juttatásában.
Az a mód, ahogyan Aegon egyre mélyebbre süllyed saját lelke sötét bugyraiban, egyre durvább és durvább dolgokat művel, tulajdonképpen egy hasztalan segélykiáltás az ő részéről:
valaki mutasson már valami szeretetfélét is végre, és akarjom megállítani engem!
De senki nem állitja meg, mert senkit nem érdekenek a szörnyű tettei addig, amíg az ő saját politikai -hatalmi érdekeiket nem sérti. Meg amúgy is, nem így szoktak az aranyifjú hercegfik viselkedni? Hogy azt tesznek, amit csak akarnak, és az alattvalóknak mincs joguk ellentmondani?
Aegon nem egy újabb Joffrey
Aegon nem egy eleve elcsesződött lélek, akin senki és semmi nem tud javítani, és amúgy is, maga is úgy gondolja, nem is kellene rajta javítani. Aegon egy labilis lélek, aki akár billenhetne jó felé is, ha úgy bánnának vele az emberek. Ezért tartom nagyszerű húzásnak azt az utolsó kísérletét ("szeretsz te engem egyáltalán?") még a koronázása előtti pillanatban, mert nyilvánvaló, ha korlátlan hatalmat kap, és ha megízleli ennek a korlátlan hatalom a gyönyörét, akkor végképp nincs visszaút, ő végképp elveszett, s bizonyos értelemben, épp azért, mert neki, ellentétben Joffrey-val, van lelke, és ez a lélek mélyen sebzett,
sokkal durvább dolgokra is képes lehet abból a hatalmi pozícióból, amelybe került.
És attól óvják meg az istenek, régiek és újak egyaránt Westerost.
Ezért is várom nagyon az új évadot, mivel abból a néhány jelenetből is, amelyben eddig találkoztunk vele, látni lehet Aegon karakterének komplexitását, amely kiváló lehetőség az őt alakító színésznek bizonyítania tehetségét.
És Tom Glynn-Carneyban megvan az ehhez szükséges tehetség.
___________
JEGYZETEK
¹ Fun fact: Ty Tennant nem előszöl alakítja egy Tom Glynn-Carney által játszott karakter fiatalabb változatát. így volt ezTolkien filmben is.
² A kifejezést ("the paranoid bubboe of power"Timothée Chalamettől kölcsönzöm, aki ez az V.Henrik filmről mondta egy fikmvetítés utáni beszélgetésen.
_____
JEHYZETEK
¹ Saját élettapasztalataimat tekintve mondhatnám persze félelmetesnek is, hisz ha a megjelenés alapján történő beskatutyázásról van szó, tudnék egy-más khm, diplomatikusan szólva "érdekes" történetet mesélni, s ami a kínosabb, az úgynevezett értelmiségi elit köreiben tapasztalva meg azokat.
² Fun fact: Ty Tennant nem először játszotta egy Tom Glynn-Carney által játszott karakter gyerekkori változatát. A 2019-es Tolkien filmben is ez történt.
³ A kifejezés (panaoid bubboe of power) Thimothé Chalamet
