Ugrás a fő tartalomra

Idén még a csapból is Anthony Boyle fog folyni

 Felejtsd el Austin Butlert, felejtsd el Barry Keoghant! A Masters of the Air igazi (egyáltalán nem rejtett) gyémántja a Harry Crosbyt alakitó Anthony Boyle, akitől az Apple TV kínálatából szemezgető nézőknek nem kell búcsút vennie a világháborús repülős sorozat véget értével, mert rögtön érkezik a Manhunt, amelyben John Wilkes Booth, Abraham Lincoln merénylője megformálója lesz a fiatal ír színész. Ezenkívül két további sorozatban lesz még látható az elkövetkezőkben (Shardlake és  Say Nothing) melyek premierdátuma még nincs kitűzve. 



Noha könnyen tűnhet úgy, hogy az 1994. június 8-án Belfastban született Anthony Boyle szinte a semmiből pottyant bele a kezdetben kissé lúzer, de a sorozat folyamán a bénaságait fokozatosan levetkőző navigator szerepébe, 

egészen biztos vagyok benne, hogy e poszt olvasóinak többsége találkozott már vele. 

És abban is biztos vagyok, hogy rajtam kívül még akadnak jó páran olyanok, akik arra az információra, hogy Boyle a Trónok harca 4. évadának 6. epizódjában szerepelt a Bolton őrség tagjaként, rögtön rávágják, hogy akkor biztos ő volt az a valaki, aki megmondta Yarának, hogy Theon nem a pincében van fogva tartva.

 És akik erre a jelenetre gondoltak, mind jól tippeltek. 

Boyle ezenkívül még vagy egy tucat alkotásban (mozisban és tévésben egyaránt) feltűnik, például a Derry Girlsben vsgy a Patrick Merlose-ban. Ám ezek közül a The Plot Against America tűnik olyannak, amelyet érdemes lenne előszedni és ezen a blogon is tárgyalni. Valamint most már kíváncsi vagyok, miként alakitja Kevin Maxwellt (a hírhedt Robert Maxwell fiát, és a időközben más okokból szintén hírhedté vált Ghiselle Maxwell testvérét) a Tetris című filmben. Úgy gondolom, ezek olyan alkotások, amelyekben Boyle karrierje azon pontján szerepelt, amikor már valószínűleg nagyobb mozgástere volt abban, milyen típusú karaktereket szeretne játszani. Az interjúiból ugyanis úgy tűnik, hogy 

Crosby karaktere nagyon is tudatos választás volt a részéről. 

Ezért is érdekes, hogy kirajzolódik-e valamiféle koncepció a választott karakterei mögött, vagy szimplán csak a sokszínűségre, változatosságra törekszik a szerepválasztásban. 

Hogy minden bizonnyal nem kell már lépten-nyomon bizonygatnia, hogy mekkora tehetség, azt színházi sikereinek is köszönheti. Scorpius Malfoy megformálójaként a Harry Potter and the Cursed Child cimű produkcióban Laurence Olivier díjat (Westend/London) nyert, és begyűjtött egy Tony jelölést (Broadway/New York) is.²

Boyle következő sorozata, a Manhut tehát már a kanyarban van (volt már szó róla itt a blogon korábban is), aztán valamikor érkezik a Shardlake, a Tudok kori krimi (amit ráadasul részben Magyarországon forgattak, valamint Ausztriában és Romániában), amiben azért annyira nagyon nem bízok, mert nekem látatlanban furának tűnik Sean Bean Thomas Cromwell szerepében, de majd meglátjuk. A Boyle által alakitott karakter neve, Jack Barak , jelenleg még semmit nem mond. 

A Say Nothing szintén történelmi drámasorozat lesz, Észak-Írországban játszódik a Troubles, vagyis az 1970-90-es évek zavargásai idején. Anthony Boyle egy valós történelmi figurát, Brendan Hughest alakitja majd. 

S míg a tévésorozatok már úgy tűnik vetítésre készen állnak, addíg Boyle legújabb színházi feladatának most zajlanak az utolsó előkészületei. A színész ugyanis március közepétől látható majd Eugen O'Neill Utazás az éjszakába című darabjában, többek között Brian Cox mellett. (Boyle karaktere kettős szereposztásban van, nem minden plakáton ő szerepel, néha Laurie Kynaston látható helyette.)

________________

JEGYZETEK 

¹Azért Austin Butler (és az őt képviselő ügynökség) zseniális döntésére, hogy eljátssza Buck Cleven karaterét, még részletesen visszatérek majd a hetedik epizodban. 

²Amitől nekem rögtön a szívem szakad, mert (relatíve) kis költségvetésű független produkciós lehetőségek felől nézve már most megfizethetetlennek tűnik a srác. 







Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sztárság és nyaralás keserű nyűgei (Ghosts S04E01)

Hogyan másként is indulhatna az új évad a horrorfilmes elemeket is időről-időre alkalmazó, szellemekről szóló sorozatban, mint horrorfilmbe illő nyitóképekkel. Szürkés filter, kihaltság, elhagyott játékbaba a sarokban, és hasonlók.  Ekkor érkezik Thomas, mint ennek az egyes elemeiben megidézett lehetséges horrorfilmötletnek a lehetséges főszereplője, aki gyanakodva megy végig a folyosón (kiváló ötlet, hogy gyakorlatilag az egész házon végigsétál, így segítve a nézőket is a visszarázódásban a kedvelt helyszíneken), annak rendje és módja szerint, majd elhessegetve magától a gondolatokat, hogy esetleg valaki vagy valami kísérti.  Őt, a kísértetet.  Hamar megismerhetjük persze a rejtély megoldását: a pestisesek jöttek fel (hurrá! végre! újra!), és félénk rajongó módjára tisztes távolból sutyorognak és kuncognak.  A Ghosts pestisesei újra akcióban  Az epizód egyik fő történetszála tehát Thomas sztársága lesz.  Mint kiderül, a pestisesek beleszerelmesedtek abba a pincében tárolt festménybe,

Személyes tragédiából kinövő Nagybetűs Történelem (House of Dragons S01E08 - The Lord of the Tides)

Ez a rész volt az első olyan epizód, amelyet már azzal a szokásos izgatottsággal vártam, hogy Úristen, de mennyi izgalmas elbeszélői továbblépési, történet továbbgörgetési lehetőség teremtődött az előző alkalommal, és nagyon kíváncsian várom, hogy mit hoznak majd ki ebből az alkotók.  Az előző rész összefoglalójából sajnos kimaradt az a Corlys és Rhaenys közötti beszélgetés, melyben a Velaryon ház ura csakazértis Luke-ra akarja hagyni Driftmarkot, mert ugyebár  a ( nagybetűs) történelem nem vérre, hanem nevekre emlékszik.  Úgy gondolom egyébként, hogy Rhaenyráéknak abból a szempontból is ki kellett venniük a képletből Leanort, hogy ha már tényleg csak az unokák maradnak Rhaenysék számára, akkor sokkal nagyobb eséllyel fognak mögéjük és ezáltal Rhaenyráék mögé is állni, ha arra lesz szükség.   Most ez a probléma is akkuttá válik, mivel Corlys súlyosan megsebesült a Stepstones nál zajló újabb csatározásban. Hat újabb év telt el az előző epizód óta, és Rhaenyra mellett Baela (Bethany Anto

Tanmese a halárusról és a csirkéről (The Gentlemen S1E1)

Ilyen is van? Hogy nincs előzetes ellenvetésem? Vagy ilyen olyan előzetes aggodalmam? Hát persze! Nem történelmi fikció, nem kezdek el azon agyalni, melyek lehetnek az adott korszak vagy megközelítési mód buktatói és így tovább. A filmváltozat bejött, volt benne egy-két izgalmas forgatókönyvírói húzás, és értem a sorozat koncepcióját, hogy nem szorosan kapcsolódik a film cselekményszálához, hanem ugyanazt az alapötletet kicsit másként újrameséli, igazodva a sorozatjelleg elbeszélői dinamikájához.  Nagyon is el tudom képzelni, hogy ez a játszadozás alapelemekkel, formákkal és struktúrákkal izgalmas szakmai kihívás lehetett a készítők számára.  Nos tehát a török-szíriai határon kezdünk, ahol a Theo James által játszott főhősünk a kéksisakos békefenntartó katonák egyike. A jelenetsornak egyértelműen az a lényege, hogy lássuk, hősünk képes gyorsan és praktikusan döntéseket hozni, és érti azt a paradoxont, hogy a szabályokat néha épp azért kell lazábban kezelni, hogy beteljesítsék funkciój